FUDOSHIN

 

Gondolatok egy kobudo vizsga kapcsán…

 

Ez év december 12-én Szolnokon kobudo képzésen és övvizsgán vettünk részt. Az övvizsga szünetében János barátommal arról beszéltünk, hogy ennyi év gyakorlás után is elég nehéz számunkra megvalósítani egy olyan tudatállapotot, amely a BUDO egyik sarkalatos irányelvét képezi, a FUDOSHIN-t. Ezt a kifejezést leggyakrabban „rendíthetetlen tudatnak” szoktak fordítani. A vizsgadrukk kapcsán mind a ketten azonos állásponton voltunk, hogy egy szabadküzdelemben sokkal egyszerűbb megtisztítani a tudatot a felesleges, zavaró gondolatoktól – érzelmektől. Talán azért, mert ott nem egy pontosan rögzített mozgássorozatot kell a helyes sorrendben a „kobudo nagykönyvében” előírt módon végrehajtani.

De nézzük meg mi az, amit tudunk a FUDOSHIN kifejezésről?

FU = tagadás

DO = mozdulat, mozgás, út, ösvény

SHIN = tudat

Tehát a tudatnak egy olyan állapota, ahol a külső körülmények ellenére is képesek vagyunk egy aktív de nyugodt állapotban megmaradni, ami lehetővé teszi a helyes cselekvést. Tehát nem egy merev, valamihez ragaszkodó állapot, de nem is egy hétköznapi állapota az elme működésének amikor egyszerűen az események hatására ide - oda sodródunk mind gondolatilag, mind érzelmileg. A zen gyakorlóknak gyakran mondják, ha megjelenik valami a tudatban azt sem elutasítani sem követni nem kell, csak egyszerűen vissza kell helyezni a figyelmünket a tartásunkra és a légzésünkre. Szerintem a FUDOSHIN is valami hasonló állapota lehet az elmének csak mozgás közben.

Visszatérve az vizsgához, ami számomra ennyi év gyakorlás után is komoly kihívást jelent, bár mindenképp egy értékes tapasztalást is. Nem csak azért, mert jobb esetben visszajelzést kaphatunk arról, milyen jártasságra tettünk szert az adott iskola gyakorlataiban, de ha jól figyelünk a bennünk történtekre akkor arról is visszajelzés érkezik mennyire sikerült a tudat helyes működését elsajátítanunk.

100 Naihanchin Kata Challenge

Forradalmi hangulatú kihívástalálkozó

Ebben az évben is csatlakoztunk a 100 Kata Challenge-hez, melyet James Pankievich indított el Okinawáról, a karate szülőföldjéről. Ez a világméretű kihívás az összetartozásról szól a hagyományőrző utat járó karatésok körében, melynek lényege, hogy egy általunk szabadon választott katát egymás után százszor hajtunk végre. Az idei megmérettetésen a választásunk a Naihanchin/Tekki Shodanra esett. Magáról a katáról a következőt lehet tudni.

Tekki Shodan 

Az okinawai karatéban Naihanchi-ként ismert katát Funakoshi sensei nevezte át Tekki-nek, mely a Shuri iskola alap gyakorlata. Az alkotója ismeretlen, ebből következtethetünk arra, hogy egy igen régi gyakorlatsorról van szó. Ez egy olyan alap kata, mint a Naha iskolának a Sanchin katája. Három szintje/változata ismert. Ezek régen egy egységes gyakorlatsorként is léteztek. Az eredeti változat sok nyitott kezes technikát is tartalmazott. A Naihanchin Shodan 29 mozdulatot tartalmaz, melyet két irányban hajtanak végre és a mozdulatsor teljesen szimmetrikus. Az egyik okinawai „városi legenda” úgy tartja, hogy Choki Motobu, aki egy kiemelkedő mester volt, csak a Naihanchin katát ismerte és ebből merítette tudását, mely legyőzhetetlen harcossá formálta. Ez természetesen ebben a formában nem helytálló, mivel az általa írt könyvéből tisztán látszik, hogy ismeretekkel bírt mind a három Shuri – Naha – Tomari iskolák katáiban. Az általa gyakorolt változat ugyanaz, amit Funakoshi sensei is gyakorolt. A felkészülés során, mint Goju-Ryus kicsit betekintést nyertem a mozdulatok alkalmazásába és azt találtam, hogy nagyon sok gyakorlatias, egy harci helyzetben jól alkalmazható mozgásmintát tartalmaz. Talán ezért is lehetett Motobu mesternél olyan előkelő helyen ez a kata.

Motobu sensei Naihanchin bunkai

Az idei, Ebesen megtartott kihívás találkozó házigazdája Kása Sándor sensei volt, melyhez Hajdúszoboszlóról, Debrecenből, Szolnokról és Balkányról is csatlakoztak a különböző stílusokat gyakorló karatésok.

A 2021-es kihívást teljesítők csapata

100 ELLENFELES KÜZDELMI KIHÍVÁS

 

Randori a judo terminológiából átvett kifejezés laza, erőlködéstől mentes küzdelmet jelent, ahol elsősorban nem a győzelemre törekszünk, hanem igyekszünk az edzéseken megtanult karate-do – és egyéb harci - technikákat a gyakorlatba átültetni.

A TEN-SHIN Karate SE meghívására augusztus 28.-án a hajdúszoboszlói Sportházban gyűltek össze az ország különböző pontjairól a küzdősportok szerelmesei. Az esemény, ami városunkba hozta vendégeinket egy tíz éves múltra visszatekintő küzdelmi kihívás volt, mely mind mentálisan mind fizikálisan komoly erőpróba volt a harcosok számára és közel sem volt mentes az erőlködéstől.

Az idei eseményen 100 X 1 percet kellett küzdeniük egymással a nevezőknek. Tizenöt egyesület, negyven résztvevő, ismerősök és barátok a nézőtéren. Ebben az évben vendégként ellátogatott hozzánk shifu Serflek József a Magyarországi Összharcművészeti Szövetség elnöke. Továbbá Okinawai Kobudo bemutató is színesítette az eseményt, melyet Gyurkó Róbert és csapata prezentált. A három különdíjat: Girdán Miklós 4. danos, Varga Orsolya 2. danos, és Páger Pál Attila 5. danos mesterek zsebelték be.

Varga Orsolya - Girdán Miklós

Vendégünk Serflek József ilyennek látja a küzdősportok és harcművészetek közti kapcsolatot: Ha harcművészetről beszélünk, mert a küzdősportot külön venném. A harcművészeteknek nyilván kell legyen egy filozófiai tartalma, egy olyan mozgásvilága, ami az adott stílusra jellemző. A kettő összhangja nagyon meghatározó. Nálunk a Shaolin kung-fuban az első az alázat a második a tisztelet. Ezek nélkül semmi sincsen. Ez a kezdő és végpontja a harcművészeteknek.

Kiss László - Páger Pál Attila - Serflek József

Haas Zoltán 6. danos goju-ryu karate mester ezekkel a gondolatokkal foglalta össze az idei kihívás találkozón tapasztaltakat. Negyedszer vagyok itt ezen az eseményen. Az első, amin itt voltam, mint bíró voltam jelen, de a következő három kihívást, mint résztvevő teljesítettem. Az idein is nagyon jól éreztem magam. Bármennyire is furán hangzik, én nem szeretek küzdeni. Ezért nekem ez mindig egy nagy kihívás saját magam részére. Erre bíztatom a tanítványimat is, hogy nézzenek szembe az életben azokkal a dolgokkal, amik számukra nem annyira komfortosak. Igyekszem jó példával előljárni. A társaság nagy részét évek óta ismerem, sokakkal jó barátságban vagyok. Picit olyan mintha hazajönnék. Visszatérve a 100 ellenfeles küzdelemhez, az idei sokkal nehezebb volt, mint amire számítottam. 100 X 1 percet sokkal nehezebb teljesíteni, mint 50 X 2 percet. A küzdelmek is sokkal pörgősebbek voltak. Így fárasztóbb is volt. Ez a felkészülést is megnehezítette. Azt kell mondjam az egész nagyon tanulságos volt. Igyekszem mindenből levonni a tanulságot. Az első öt-tíz küzdelem az összecsiszolódásról szólt. Ott lehet a legkönnyebben megsérülni. Majd menet közben szépen összecsiszolódik a csapat. Azt gondolom, hogy összességében ez egy jó kihívás, sok tanulsággal.

Girdán Miklós - Haas Zoltán

RANDORI 100 + Küzdelmi Maraton

A geiko időpontja: 2021. augusztus 28. 14 óra

A geiko helyszíne: Hajdúszoboszló Sportház 4200 Hajdúszoboszló Rákóczi u.

A küzdelmi edzés díszvendége: Serflek József a Magyarországi Harcművészetek Össz-szövetségének főtitkára, a Magyar Wushu Szövetség elnöke, a Kínai Shaolin Templom 32. generációjának tagja.

Megnyitót mond: Dr. Györgyi Zoltán úr Hajdúszoboszló Járási Hivatalának vezetője.

A geiko vezető-mestere: Szabó János IKGA Goju-Kai 5. dan

Nevezés: Az online nevezéseket 2021. június 2.-tól kezdődően tudjuk fogadni legkésőbb augusztus 20-ig. Amennyiben az érvényesen nevezettek száma eléri, az 50 főt a regisztrációs oldalt lezárjuk, és nem tudunk további nevezést befogadni.

Nevezési díj: 4 500 Ft./fő A nevezési díjat az online regisztrációt követően 5 napon belül a megadott számlaszámra kérjük átutalni. KIZÁRÓLAG A BEFIZETÉSSEL MEGERŐSÍTETT NEVEZÉST TEKINTJÜK HITELESNEK! A befizetést követően E-mailben megküldjük a névre szóló adatlapokat, melyet a rendezvényen aláírva a regisztrációnál kell leadnotok.  

Számlaszám: Hajdú Takarék Takarékszövetkezet 59900043-10004531

A küzdelmi edzés résztvevői számát a csarnok mérete miatt 50 főben maximalizáltuk. Kizárólag a befizetéssel véglegesített regisztrációt áll módunkba elfogadni. Helyszíni nevezést nem fogadunk el.

SZABÁLYOK:

Randori fogalma: A judo terminológiából átvett kifejezés laza, erőlködéstől mentes küzdelmet jelent, ahol elsősorban nem a győzelemre törekszünk, hanem igyekszünk az edzéseken megtanult karate-do – és egyéb harci - technikákat a gyakorlatba átültetni.

Cél: a karate-do technikáinak minél szélesebb skálájának gyakorlása, az örökké változó idő és térviszonyokhoz alkalmazkodva. Az egyéni elképzelések kipróbálása váltott ellenfelekkel, és az egyéni - tokui-waza – kialakítása. Erősségeink és gyengéink feltérképezése.

Fő szabály a RANDORI KEIKOT vezető mester utasításainak betartása.

Amennyiben a vezető mester úgy ítéli meg, hogy valamelyik küzdő nem rendelkezik megfelelő technikai jártassággal, vagy kellő önkontrollal azt kizárja a további küzdelemből!

A testet light-kontakt erejű ütésekkel és rúgásokkal lehet támadni.

Fejre az ütésekénél és rúgásoknál bőrérintés engedélyezett.

Megállapodás szerint támadhatóak a lábak és a test öv alatti része is, figyelembe kell venni a testsúly és nemek közötti erő különbséget.

Dobások és lábsöprések csak kellő körültekintéssel alkalmazhatók.

Magyarázat: Mivel a küzdelmek lebonyolításánál nincsenek súlycsoportok kialakítva és a hölgyek és urak is ugyanabba a csoportba vannak besorolva így kiemelt jelentősége van, hogy kellő önkontrollt tanúsítsanak a küzdők, és maradéktalanul betartsák a vezető mester utasításait.  A GEIKO célja a gyakorlás és nem a másik küzdő legyőzése!

Védőfelszerelés:

Minden résztvevő a saját védőfelszerelését használja, de minimum seikenvédő, lányoknál mellvédő használata kötelező.

Kizárólag lágy sípcsontvédőt lehet használni. Kemény sípcsontvédő használata tilos! Fogvédő, mélyvédő engedélyezett.

Boksz-kesztyű használatára lehetőség van!

FIGYELEM! A védőfelszerelések a küzdelmek elkezdése előtt ellenőrizve lesznek!

Védőfelszerelésről és folyadék utánpótlásról minden résztvevő saját maga gondoskodik. Javasolt szénsavmentes víz.

Küzdőidő: Százszor egy perc tiszta küzdő idő. Az első etap tíz küzdelemből áll, a továbbiak kilencből melyek között három perc pihenőt tartunk.

A vezetőmester minden küzdelem előtt jól hallhatóan bemondja, hányadik küzdelem következik majd ezt követően sípszóval jelzi a küzdelem kezdetét és végét. A jegyzőkönyvvezető jól látható számmal felírja a fehértáblára az adott küzdelem sorszámát.

Figyelem: ha valaki úgy érzi, ki kell hagynia egy vagy több küzdelmet, azt jelezni kell a vezetőmesternél, amit a jegyzőkönyvvezető rögzíti az ellenőrző lapon. Amennyiben ezt szándékosan elmulasztja, a vezető-mester kizárhatja a további küzdelmekből.

Kofukuji templom kongorikishi

Regisztráció: a geiko helyszínén

Díjazás: a geikot teljesítők emlék plakettet és oklevelet kapnak

Információ: Kiss László +36 (20) 615 4819.

Programtervezet:

- Regisztrációs nyilatkozatok aláírása

- Megnyitó

- Szabályismertetés

- Bemelegítés-nyújtás

- Küzdelmek

- Levezetés

- Eredményhirdetés

- Csoportfotó

A változtatás jogát fentertjuk!

 

KÜZDELMI MARATON SZABÁLYRENDSZERE

SZABÁLYRENDSZERE

Randori fogalma: A judo terminológiából átvett kifejezés laza, erőlködéstől mentes küzdelmet jelent, ahol elsősorban nem a győzelemre törekszünk, hanem igyekszünk az edzéseken megtanult karate-do – és egyéb harci - technikákat a gyakorlatba átültetni.

Cél: a karate-do technikáinak minél szélesebb skálájának gyakorlása, az örökké változó idő és térviszonyokhoz alkalmazkodva. Az egyéni elképzelések kipróbálása váltott ellenfelekkel, és az egyéni - tokui-waza – kialakítása. Erősségeink és gyengéink feltérképezése.

Fő szabály a RANDORI KEIKOT vezető mester utasításainak betartása.

Amennyiben a vezető mester úgy ítéli meg, hogy valamelyik küzdő nem rendelkezik megfelelő technikai jártassággal, vagy kellő önkontrollal azt kizárja a további küzdelemből!

A testet light-kontakt erejű ütésekkel és rúgásokkal lehet támadni.

Fejre az ütésekénél és rúgásoknál bőrérintés engedélyezett.

Megállapodás szerint támadhatóak a lábak és a test öv alatti része is, figyelembe kell venni a testsúly és nemek közötti erő különbséget.

Dobások és lábsöprések csak kellő körültekintéssel alkalmazhatók.

Magyarázat: Mivel a küzdelmek lebonyolításánál nincsenek súlycsoportok kialakítva és a hölgyek és urak is ugyanabba a csoportba vannak besorolva így kiemelt jelentősége van, hogy kellő önkontrollt tanúsítsanak a küzdők, és maradéktalanul betartsák a vezető mester utasításait.  A GEIKO célja a gyakorlás és nem a másik küzdő legyőzése!

Védőfelszerelés:

Minden résztvevő a saját védőfelszerelését használja, de minimum seikenvédő, lányoknál mellvédő használata kötelező.

Kizárólag lágy sípcsontvédőt lehet használni. Kemény sípcsontvédő használata tilos! Fogvédő, mélyvédő engedélyezett.

Boksz-kesztyű használatára lehetőség van!

FIGYELEM! A védőfelszerelések a küzdelmek elkezdése előtt ellenőrizve lesznek!

Védőfelszerelésről és folyadék utánpótlásról minden résztvevő saját maga gondoskodik. Javasolt szénsavmentes víz.

Küzdőidő: Százszor egy perc tiszta küzdő idő. Az első etap tíz küzdelemből áll, a továbbiak kilencből melyek között három perc pihenőt tartunk.

A vezetőmester minden küzdelem előtt jól hallhatóan bemondja, hányadik küzdelem következik majd ezt követően sípszóval jelzi a küzdelem kezdetét és végét. A jegyzőkönyvvezető jól látható számmal felírja a fehértáblára az adott küzdelem sorszámát.

Figyelem: ha valaki úgy érzi, ki kell hagynia egy vagy több küzdelmet, azt jelezni kell a vezetőmesternél, amit a jegyzőkönyvvezető rögzíti az ellenőrző lapon. Amennyiben ezt szándékosan elmulasztja, a vezető-mester kizárhatja a további küzdelmekből.