2014. május 30., péntek

KYU VIZSGA




"Az örök kezdők szelleme sokra képes,
a kitanultaké csak kevésre."
Suzuki roshi


csípőfordításból gyaku-zuki
2014. május 29. felnőtt kyu vizsgát tartottunk. A Ten-Shin Dodzsó felnőtt csapata az év elején két új taggal bővült és a megfelelő edzésszám ás kivárási idő elteltével letehették első karate öv-vizsgájukat, melyre a megelőző hónapokban lelkesen készültek. Az esemény családias légkörben zajlott. A két vizsgázó és a két vizsgáztatón kívül a lányaim kísérték figyelemmel a történéseket. Az eligazítást követően, rövid bemelegítést tartott János senpain. A vizsgán Kihon, kata, kihon-kumite, erőnlét és elmélet alkotta a teljesítendő programot. Mindkét vizsgázó jól teljesített. Az ünnepélyes értékelés és eredményhirdetés után közös fotóval örökítettük meg az eseményt.


Az alábbi eredmények születtek:

Sándor Boglárka 9. kyu

Kiss Zsolt 9. kyu

Mindkét vizsgázónak szívből gratulálok. Ez év végérén terveim szerint ismét lehetőséget szeretnénk biztosítani arra, hogy a gyerekeknek és a felnőtteknek megmutassák mennyit sikerült előre lépniük a KARATE „útján”!

János senpain, Zsolti, Bogi és én
Végül pár sort szeretnék idézni Zsolt Péter könyvéből, mely szorosan a témába vág: „Azok számára, akik a különböző küzdőművészetekkel mindennapos kapcsolatban vannak, az OBI (öv) jelentősége sokkal nagyobb, mint egyszerű öv, mely a kabátot rögzíteni hivatott. Az OBI-nak ugyanis, akárcsak a GI-nek (a ruhának) szimbolikus jelentése is van.


Nézzük tehát, mit is jelképeznek a különböző övszínek. 

A fehér az ártatlanság színe. Olyan valakit, jelez, akinek lelke és szelleme még érintetlen, „üres”, aki még nem ismeri a BUDÓ szellemi aspektusait. Azt is mondhatja, hogy az illető még szinte semmit sem ismer a harci technikákból. Ez tehát a kezdők színe.

A sárga a nap színe, a fényé, a termékenységé. A sárga tehát azok színe, akik számára új nap kezd világítani, akik, szellemben, megértésben és ügyességben új napra virradnak.”  
 


2014. május 4., vasárnap

BESZÉLGETÉS TAIRA MASAJI MESTERREL





Barátom Szarvas Dániel fordította a BLITZ Australasian Martial Arts Magazine írását, az eredeti angol nyelvű cikket, mely 2012-ben Human Tornado címen készült itt találjátok meg [In 2012, Taira Sensei hopes to run seminars in Melbourne, Newcastle and either Brisbane or the Gold Coast.]


Taira szenszej az elmúlt években a harcművészetek számos területén vált ismertté, s neve azonosult a nyugati karatékák azon mozgalmával, amely a művészet gyökeréhez kíván visszatérni. Ezek a gyökerek Okinawán lelhetők fel, pontosabban a katákban rejlő harci elvekben és technikákban. A katákat eredetileg azon céllal tervezték, hogy tanítsa és megőrízze ezeket. Taira ezek mestere és szokatlan módon arra is nyitott, hogy tanítsa őket, így egyre népszerűbb azon nyugati szenszejek körében, akik mélyebben meg szeretnék ismerni harcművészetüket. Legutóbbi ausztráliai látogatása során feltárta módszerét.

Szenszej, mi hozta Ausztráliába? Okinawán kívül hol tanít még karatét?
Barátom és kollégám Bryson Keenan meghívására érkeztem Ausztráliába. Ő rendszeresen utazik Okinawára, hogy gyakorolja azokat az alkalmazásokat, melyeket én tanítok. Keenan szenszej legutóbbi okinawai látogatása során 15 ausztrál magas fokozatú fekete övessel érkezett. Két hétig edzettek velem, s utána mindannyian ragaszkodtak hozzá, hogy még ebben az évben utazzak Ausztráliába és tartsak szemináriumot. Így hát most itt vagyok. Rendszeresen utazok külföldre: Európába, az Egyesült Államokba és a múlt évben Új-Zélandon is voltam. Ez az első látogatásom Ausztráliába, de bizonyára nem az utolsó.

Miért tanít?
A Goju-Ryu fiatal korom óta nagyon sokat adott nekem. Kötelesnek érzem magam arra, hogy továbbadjam a tudásom, és szeretném folytatni mesterem Myazato szenszej és Miyagi Chojun szenszej hagyatékát. Erre irányuló erőfeszítéseim középpontjában jelenleg a tengerentúl áll, mivel Okinawán kívül nagy az érdeklődés az autentikus Goju-Ryu iránt. A külföldi kollégáim támogatásával addig folytatom ezt a munkát, amíg tudom.

Van valamilyen rendkívüli dolog, amit tanára Miyazato Eichi szenszej csinált és ön igyekszik átemelni azt saját tanítási módszerébe, vagy gyakorlásába?
Csakúgy mint kora számos tanára Miyazato szenszej is személyes példáján keresztül tanított. Nem adott hosszú, részletes technikai magyarázatok, inkább bemutatta a wazát vagy a katát és elvárta a tanítványoktól, hogy lemásolják. Amikor egy tanuló technikával kapcsolatos kérdést tett fel Miyazato szenszej gyakran azt válaszolta: „TE hogyan gondolod?” Csak útmutatást adott és hagyta a diákoknak, hogy a hibáikon keresztül eljussanak a saját megértésükhöz. Én is igyekszem úgy utat mutatni a tanítványaimnak, hogy használják a saját kreativitásukat, de azért sokat beszélek a technikákról.

Miben különbözik a karatéja és a tanítási módszere Miyazoto szenszejétől?
Csodálatos és gazdag tapasztalat volt Miyazoto szenszejtől tanulni, de megértettem, hogy ez a módszer nehéz a modernkor embere számára. Ennek megfelelően kifejlesztettem a saját tanítási módszeremet, amely a gyakorlati alkalmazást helyezi az előtérbe. Miyazato szenszej bár bátorított, hogy használjam a kreativitásomat, azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a katák formáján ne változtassak. Ez irányelvül szolgált a saját alkalmazásaim kifejlesztése során, amely amennyire csak lehet, követi a kata sorrendjét.

Ön szerint meg kéne a karatékának már az elejétől értenie, hogy a karatéja végül különbözni fog a mesteréjétől, vagy csak arra kell törekednie, hogy másolja a tanárát és e másolás során automatikusan keverdik saját énje a karatéval?
Az, hogy mennyiben különbözik vagy hasonlít a tanítvány karatéja a tanáráéra sok tényezőtől függ. Gyakran, ha a tanár csak egy alaptudással rendelkezik, akkor a tanítványnak nincs választása, csak az, hogy ugyanazt az alap szintet elérje, hacsak nem keres más hatásokat is. Véleményem szerint a gyakorlóknak olyan magas szint felé kell törekedniük, amit csak képesek megvalósítani. Ugyanígy a tanároknak folyamatosan fejleszteniük kell megértésüket annak érdekében, hogy olyan sokat tudjanak adni tanítványaiknak, amennyi csak lehetséges.

Sokan a nyugatiak közül, akik már sok éve gyakorolják a Goju katákat csak most, az ön segítségével kezdik felfedezni a bunkaiokat. Teljességében válaszol a kérdéseikre, vagy csak egyszerűen egy eszközt ad a kezükbe, mely segítségével maguk fedezhetik fel a katákat és magukévá tehetik az alkalmazásokat?
Vannak speciális „drill”-jeim, amelyek a katában található alkalmazások megértését segítik. Nem hiszem, hogy bárki is képes megtanítani minden alkalmazást. Senkinek sincs meg mindenre a válasza. Próbálok, amennyire csak lehetséges néhány alapelv által teljes képet adni. Mielőtt egy tanítvány megértené az alkalmazásokat, előtte meg kell, hogy értse a mögötte lévő alapelvekek. Ezek után alkalmaznia kell az alapelveket a gyakorlásában és lehet, hogy felfedez egyéb lehetőségeket is. De igen, igyekszem legjobb tudásom szerint teljesen megválaszolni a kérdéseket. Azért is, mert a legtöbb tanítványom tengeren túli és nem töltünk kellő időt együtt, így úgy helyes, ha a lehető legtöbbet adom magamból.
Mivel említette, hogy sok instruktor csak most kezdi felfedezni a bunkaiokat, ezért még egy dolgot szeretnék elmondani a bunkai gyakorlással kapcsolatban. Sok tapasztalt tengeren túli instruktort ismerek, akik azt mondták, hogy amikor okinawai dojoban edzettek, akkor sose gyakoroltak bunkaiokat. Óvatosan kéne fogalmazniuk, mivel ez csak egyszerűen azt mutatja, hogy milyen szintű karatét mertek a mesterek nekik átadni. A bunkaiok valójában a kezdetektől fogva lényegi részét képezték Okinawán a karaténak.














Seiyunchin Kata Bunkai

Rendőrként a munkája során használta valaha a karatét?
Alkalmanként használnom kellett a tudásom, de minden esetben betartottam a kényszertő intézkedések szabályait, mely odafigyel a fokozatosságra.

Tudna példát mondani arra, amikor azt találta, hogy egy karate technika nem működött a rendőri munka során?
A Goju Ryu egy közel-harcra épülő rendszer, amely nem csak a rendőri munkához, hanem egyéb biztonsági feladatok ellátására is alkalmas. Sok benne az elvezetés és az emberi testen található vitális pontokat támadja. Ez lehetővé teszi, hogy az ellenfelet ütések nélkül tudjuk kontrollálni. Rendőri munka során kényszerítő intézkedésnél az ütést, csak utolsó eszközként alkalmazhatjuk.

Mennyire fontos, hogy éles szituációban is kipróbálja magát az ember, ha önvédelmet tanít?
Ha valaki önvédelmet tanít, akkor különösen fontos, hogy megértse milyen egy valódi konfliktus helyzet. Természetesen a tanítványoknak nem szabad az ilyen jellegű tapasztalatok megszerzéséért keresni a konfliktus helyzeteket. Mindig észben kell tartanunk, hogy a karate ÖNVÉDELEMRE - önmagunk megvédésére – szolgál.

Segített a karate olyan képsségek kifejlesztésében, amik egy rendőrnek szükségesek, mint a stratégiai gondolkodás, kitartás, türelem stb? Esetleg a rendőrségi munka volt hatással a karatéjára?
Igen, mindkettő. Miyazoto sensei a Rendőr Akadémián tanított, és több Jundokanban gyakorló karatés szintén tagja volt a rendőrségnek. Az önfegyelem, amit a dojoban tanultam jól jött a rendőrségen is. A rendőri munkám pedig arra sarkallott, hogy a karetéban keressem a gyakorlatias megoldásokat és hogy ne legyek megelégedve olyan egyszerű magyarázatokkal, melyek nem állják meg a helyüket egy éles helyzetben.

Azt mondta, hogy a gyakorlás során sose mozduljunk hátrafelé. Védekezést követően indítsunk azonnal ellentámadást onnan, ahol éppen vagyunk. A körkörös mozgás és a közelről –rövid távolságról - kifejtett erő alkalmazása központi taktika a Goju-Ryu-ban vagy ez az Ön személyes megközelítés?
A „drill”-jeim lényege, hogy nyomást gyakoroljunk az ellenfelünk karjaira, ezáltal folyamatosan ellenőrizzük a támadó mozgását. Nem adhatunk esélyt az ellentámadásra, vagy arra hogy visszanyerje lélekjelenlétét. Ugyanakkor sokszor letérek az ellenfelem test középvonaláról ezzel segítve a biztonságos – visszavonulást – védekezést. Tehát a mentális hozzáállás az, hogy ne lépjünk visszafelé, de ezt ne keverjük össze a makacs egyhelyben maradással.

Nyugaton sokan gyakorolnak úgynevezett Goju Ryu-t. Főleg azokban az edzőtermekben, ahol a figyelem középpontjában a sport-karate van, leginkább egyenes vonalon mozognak előre-hátra, mely a pontszerző verseny szabályrendszerek fő jellemzője. Ez a szemlélet a küzdelemről nagyon eltér attól, amit Okinawán tanítanak?
A verseny küzdelem nagyban különbözik egy valódi összetűzéstől. A valós önvédelmi helyzetben leginkább figyelmeztetés nélkül, közelről érkezik a támadás. Okinawán a küzdelem, kérdésben feltett formáját nem gyakoroljuk. Miután elsajátítottuk az mozdulatokat, ellenőrizzük magunkat, hogyan működnek a már begyakorolt alkalmazások közelharcra jellemző távolságból. Erre az egyik legjobb lehetőséget a kakie, kezek tolásának gyakorlása adja.

A Hojo-Undo nem túl népszerű nyugaton. Mennyire fontos az erőfejlesztés ezekkel az eszközökkel történő gyakorlása ahhoz, hogy a Goju Ryu karate működjön a valós küzdelemben?
A tradicionális Hojo-Undo egyszerűen egy másik formája az állóképesség tréningnek, tehát összefüggésben van a nyugati súlyzós edzéssel. A  a Hojo-Undot sajátossága teszi döntő fontosságúvá a Goju Ryu gyakorlásában.  A Chi’Ishi erre a legjobb példa. A chi’Ishi gyakorlatok az ujjak, a csuklók, a karok és a vállak erősítésére szolgálnak. Ezek közvetlenül összefüggnek a támadó és védekező kéztechnikákkal. Minden komoly dodzsónak ajánlom, hogy fektessenek be néhány Chi’Ishi-be.

A legtöbb ausztrál karate iskolában a tanulók a katát, mint önálló mozdulatsort tanulják. Később megtanulják a formában, mozdulatsorban található alkalmazásokat. Ez a folyamat Okinawán másképp zajlik?
Okinawán a kezdetben kihont gyakorolnak. Ezt gyakran nyugaton alaptechnikának fordítják, ezért értelemszerűen az emberek azt gondolják a kihonról, hogy alapütések, védések és rúgások. De ha valaki úgy gondol a kihonra, mint alapelvekre, akkor a jelentése sokkal világosabb. Szóval a kihon nem csak alap támadó és védő mozdulatok, hanem az ezek mögött rejlő alapelvek, mint egyensúly, izomfeszítés és lazítás, légzés stb. Amikor a mozgásunknak már jók az alapjai akkor tovább megyünk a kata-ra. Így az alap mozdulatokat egy logikailag felépített sorrendbe, kombinációkba rendezzük.  Aztán az alkalmazások tanulmányozása egységesíti az előző gyakorlatokat. Gyakran az edzés paradigmája egyenes vonalon halad egyik övfokozatról a következőre.  Ahogy mi tekintünk az gyakorlásra az inkább spirális, nem pedig lineáris. A Goju Ryu egy egyszerű rendszer, nagyon kevés katával és nem túl sok önálló wazával. Ezek alap szinten elég rövid idő alatt elsajátíthatóak. Ha a folyamatra, mint körre tekintünk, körbe-körbe megyünk a körön egészen addig míg az adott szint megszilárdul. Aztán egy szinttel feljebb lépünk és újra átmegyünk a folyamaton, újra és újra. Megszilárdítjuk az adott szintet és feljebb lépünk még egy szinttel. Így válik a Goju Ryu tanulása - tanulmányozása spirál vonalúvá.

Tervezi, hogy hamarosan visszatérjen Ausztráliába?
Szeretnék visszajönni amikor legközelebb meghívnak. Az eredeti terv az, hogy évente egyszer eljövök szemináriumot tartani, tanítani az itteni karatékákat.