Randori
fogalma: A judo terminológiából
átvett kifejezés laza, erőlködéstől mentes küzdelmet jelent, ahol elsősorban
nem a győzelemre törekszünk, hanem igyekszünk az edzéseken megtanult karate-do
– és egyéb harci - technikákat a gyakorlatba átültetni.
Cél: a karate-do technikáinak minél szélesebb
skálájának gyakorlása, az örökké változó idő és térviszonyokhoz alkalmazkodva.
Az egyéni elképzelések kipróbálása váltott ellenfelekkel, és az egyéni - tokui-waza – kialakítása. Erősségeink és
gyengéink feltérképezése.
Fő
szabály a RANDORI KEIKOT vezető mester utasításainak betartása.
Amennyiben
a vezető mester úgy ítéli meg, hogy valamelyik küzdő nem rendelkezik megfelelő
technikai jártassággal, vagy kellő önkontrollal azt kizárja a további
küzdelemből!
![]() |
| 30 + RANDORI jodan mawashi geri |
A testet light-kontakt erejű ütésekkel és
rúgásokkal lehet támadni.
Fejre az ütésekénél és rúgásoknál
bőrérintés engedélyezett.
Megállapodás szerint támadhatóak a lábak
és a test öv alatti része is, figyelembe kell venni a testsúly és nemek közötti
erő különbséget.
Dobások és lábsöprések csak kellő
körültekintéssel alkalmazhatók.
Magyarázat: Mivel a küzdelmek lebonyolításánál
nincsenek súlycsoportok kialakítva és a hölgyek és urak is ugyanabba a
csoportba vannak besorolva így kiemelt jelentősége van, hogy kellő önkontrollt
tanúsítsanak a küzdők, és maradéktalanul betartsák a vezető mester
utasításait. A KEIKO célja a gyakorlás
és nem a másik küzdő legyőzése!
VÉDŐFELSZERELÉS:
Minden résztvevő a saját védőfelszerelését
használja, de minimum seikenvédő, lányoknál mellvédő használata kötelező.
Kizárólag lágy sípcsontvédőt lehet
használni. Kemény sípcsontvédő használata tilos! Fogvédő, mélyvédő
engedélyezett.
Boksz-kesztyű használatára lehetőség van!
FIGYELEM!
A védőfelszerelések a küzdelmek elkezdése előtt ellenőrizve lesznek!
KÜZDŐIDŐ: Ötvenszer két perc tiszta küzdő idő. Az
első etap 10 küzdelemből áll azt követően két perc pihenőidő következik. A
következő öt etapban minden 8. küzdelmem után újabb két perc pihenőidőt
tartunk.
Így a szünetek a következőképpen alakulnak
10. - 18. - 26. - 34. – 42. – 50
A vezetőmester minden küzdelem előtt jól
hallhatóan bemondja, hányadik küzdelem következik majd ezt követően sípszóval
jelzi a küzdelem kezdetét és végét. A jegyzőkönyvvezető jól látható számmal
felírja a fehér-táblára az adott küzdelem sorszámát.
FIGYELEM: ha valaki úgy érzi, ki kell
hagynia egy vagy több küzdelmet, azt jelezni kell a vezetőmesternél, amit a
jegyzőkönyvvezető rögzíti az ellenőrző lapon. Amennyiben ezt szándékosan elmulasztja, a vezető-mester kizárhatja a
további küzdelmekből


