PARADIGMAVÁLTÁS’ AZ OKINAWAI GOJU-RYU KARATE-DÓBAN

Moninger László harmadik danos Shinkyokushinkai karate mester meghívására első alkalommal látogatott hazánkba az Itáliában élő Andrea Buttazzoni hetedik danos Goju-Ryu mester. Buttazzoni szenszej találkozásunkkor azt mondta: – a karate-do gyakorlása összehozza a különböző országokban élő gyakorlókat. A jó hangulatú veszprémi szemináriumon megismerkedhettünk a Masaji Taira szenszej és vezető tanítványai által létrehozott Okinawai Goju-Ryu Karate Do Kenkyukai elméleti és gyakorlati alapelveivel. Gyakoroltuk a sanchin állásból való helyváltoztatást a kakie-t és a Gekisai-Dai Ichi katában található alkalmazásokat.

    Mesterét a következőképpen jellemezte: – Minden ember ismeri a színeket és tud festeni, de ettől még nem válik olyan zsenivé, mint Leonardo DaVinci. Masaji Taira szenszej napjaink Goju-Ryujának  DaVincije, aki tanulmányozva több Távol-keleti harci-művészetet a tradicionális Goju-Ryura építve létrehozta a saját iskoláját. A katákban található alkalmazásoknál az alábbi metaforával élt: A fekete fehér képek nem tartalmaznak színeket, ezek a mozdulatok kiindulási és végpontjai, ami közte van az tartalmazza a színeket, de ezeket a „színeket” különbözőképpen látják az iskolák vezető mesterei. „Taira szenszej gyakorlásának középpontjában a bunkai, a Goju-Ryu Kata technikák önvédelmi alkalmazása áll. „Sok más tanárral ellentétben ő nem önmagában álló technikákat választ a katából. Úgy gondolja, hogy a Katákat, mint teljes küzdelmi rendszereket tervezték meg, melyben az egyik technikából a másikba történő átmenet logikusan következik.

Fontos, hogy a teljes kata bunkai nem azt jelenti, hogy a bunkait elejétől a végéig végre kell hajtani. Minden egyes technikai jelentheti a küzdelem végét. A kata úgy működik, mint egy vázlat, amely megmutatja azokat a belépési és kilépési pontokat, melyek alkalmasak a védekezésre és ellentámadásra. A rendszer teljes ismerete által a gyakorló képes lesz majdnem minden támadásra válaszolni és előre látni a támadás kezdő és végpontját.”

    Iskolánk a Goju-Ryu leginkább a lágy Kung-Fuval mutat hasonlóságot, de az Okinawai karate átütő erejét az általa is tanított  sanchin és a kakie gyakorlatok adják. Ezek egyszerűnek tűnnek, de pontosan meg kell értenünk a működési elveiket, és tanulmányoznunk kell azokat. Így válhat az általunk is tanult tradicionális Okinawai karate átütőerejűvé. Ennek fejlesztésére szolgálnak az eszközökkel végzett tréningek. A chiishi, nigiri, makiwara melyek felkészítik a testet az izmok megfelelő mértékű feszítésére és ernyesztésére.

    Amikor előrefele mozgunk először minden esetben a lábujjak alatti talppárnán forgatunk a sarkat kissé felemeljük a talajról, majd ezt követően egy hirtelen mozdulattal erőteljesen lenyomjuk a talajra. A mozgási energiát a talajtól való elrugaszkodás adja, melyet a boka- térd- csípő- hát-izom közvetítésével jut el a végtagokba. A lépésnél testünk középpontjában elhelyezkedő Tanden’ mozdul először és csak azt követi a lábak mozgása.

Kakie gyakorlatnál a karjaink bőrében lévő receptorok segítségével érzékelünk, mivel a rövid távolság miatt ha a szemünkre hagyatkoznánk csak késve tudnánk a válaszreakciónkat elindítani. Az alkarunk mind védekező mind a támadó mozgásnál erőteljes rotációs mozgást végez. A tolásnál súlypontunkat előre helyezzük, míg védekezésnél úgy helyezzük a súlypontunkat hátsó lábra, hogy közben a törzsünk oldalra elfordul.

A paradigmaváltás’ fogalmát Thomas Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete (Structure of Scientific Revolutions) c. műve tette ismertté az 1960-as években. Korszerűtlenné vált szemlélet módosulása vagy gyökeres átalakulása. Hogy új paradigma van a láthatáron, azt nem könnyű felismerni – hiszen az a normál tudomány álláspontjáról nézve gyakran látszik sarlatánságnak. Ez többnyire egy-egy szokatlanul, de koherensen gondolkodó nagy egyéniség fellépésével jár, aki maga rendszerint tisztában van azzal, hogy az általa felismert valamely részösszefüggés csak a tudományterület teljes újrarendezésével kerülhet a helyére. Ilyenkor a tudósok körében heves harcok támadnak, lázas keresés indul meg: ilyen időkben kerülnek elő a tudományterület alapjaira vonatkozó – egyébként mindig is jelen lévő – filozófiai problémák.

Minden új paradigma gyors ütemben képes a legtehetségesebbek – gyakran a fiatal tehetségek – maga mellé állítására – hiszen új fényt képes vetni olyan jelenségekre is, amelyek az előző tudásrendben szerkezeti okokból nem kaptak kellő figyelmet.

    Tanden' szó jelentése belső központunk mely a köldök alatt 2,5 cm-re helyezkedik el. A távol-keleti kultúrában ezt a pontot tartják az életenergia kínaiul Chi japánul Ki gyökerének. A központ megtartása által stabillá, és nyugodttá válunk testileg, és szellemileg. Minden mozdulatot innen indítunk. Haranak is szokták nevezni, de ez megfogalmazás pontatlan. A Hara hasat jelent és ennek a központja a Tanden.

Bemutatkozik Kiss László, a Tanren könyv szerzője

Kiss László Goju-Ryu mesterrel beszélgetünk, akinek napjainkban jelent meg első könyve TANREN – Önmagunk fejlesztése a Goju-Ryu karatedo gyakorlása által - címen a Shirokuma Kiadó gondozásában.

 

Kiss László 1991-ben alapította a Ten-Shin Karate Sportegyesületet, azóta tanít. Első mester fokozatát 1997-ben a Fudokan stílus alapítójánál, Dr. Ilija Jorga mesternél tette. 2006-ban Debrecenben, majd Pilisszentlászlón több alkalommal részt vett Yvon Myoken Bec zen mester sesshinjein. 2007-ben Takeji Ogawa nagymesternél vizsgázott Goju-Ryu karate stílusból harmadik danra.

Sensei, miért kezdtél el karatézni?

1982-ben egy volt általános iskolai osztálytársam ajánlotta figyelmembe a karatét. Gyenge fizikumú, vékony gyerek voltam, és az önbizalmam sem volt valami erős. Abban az időben a karate népszerű volt, nagyon sokan kezdték el Hajdúszoboszlón is e távol-keleti harcművészetet. A motivációm egyszerű, de nagyon erős volt. Meg akartam testileg és lelkileg erősödni. Amikor jelentkeztem, hogy én is szeretném kipróbálni a karatét, az akkori edzőm, Tóth István rám nézett és egyszerűen ennyit mondott: „Jelenleg nem tudlak fogadni, túl sokan vagyunk már így is.” Valóban sokan voltak, de igazából szerintem azt gondolta, hogy egy ilyen vékonyka, gyenge fiúnak úgysem való ez. De aztán mégis megenyhült és megengedte, hogy beálljak a sor végére.

Mikor döntöttél úgy, hogy a karate tanítását választod hivatásul?

1991-ben a sorállományú katonai szolgálatom után, többen megkerestek azzal a szándékkal, hogy szervezzük újjá a hajdúszoboszlói karate dojót. Szoboszlai István barátom segítségével ez sikerült is. Az eredeti elképzelés szerint az edzői munkát egy magasabb öves karatés látta volna el. Ő arra hivatkozva, hogy a következő övvizsgájára kell készülnie el állt a szavától így az edzői munka is rám hárult. Később elvégeztem az edzőit és azóta folyamatosan tanítok.

  

Az érdeklődők hol tudnak bővebben tájékozódni a dojóról?

Az edzéseinket Hajdúszoboszlón egy helyi iskola tornatermében tartjuk. Hajdú-Bihar Megyében mi vagyunk az egyedüliek, akik a Goju-Ryu stílust képviselik. Molnár János első tanítványom szerkeszti a weboldalunkat, itt megtalálható minden, ami fontos lehet egy érdeklődő részére.  A Weblapunk címe: www.tenshin.atw.hu

 

Hogyan született meg a könyv ötlete?

Harminc éve gyakorlom a karatedót, és ez idő alatt mindig kutattam a harcművészetek hátterét, filozófiáját. Majd egy volt tanítványom ötletére írtam pár cikket a Szaku magazinnak. Ezt követően Ódor Ádám barátom felvetette: miért nem írsz egy könyvet a karatédról? Először ellenálltam a gondolatnak, de később megbarátkoztam vele és így született meg ez a könyv.

Miről szól a könyv és kiknek írtad?

A könyv önmagunk fejlesztéséről szól, melyre a karatedó gyakorlása kiváló lehetőséget nyújt. Bemutatja a harcművészetünk történetét, filozófiáját és az alapelveket. Könyvem nem csak a Goju-Ryu stílus gyakorlóihoz szól, bár a bemutatott két kata a Shanshin és a Tenso a stílusunk alap katája.

Mi különbözteti meg a karatét, mint „utat” a sporttól?

A karate napjainkban elsősorban sport és csak később válik-válhat harcművészetté. A sportban mindig a győzelem megszerzése a cél, a BUDO-ban maga a gyakorlás válik céllá. Mindkettő fontos, de szerintem a sportból ki lehet öregedni de önmagunk fejlesztése az életünk végéig tart.

Hogyan kerültél kapcsolatba a Zennel?

Egy szerencsés véletlen folytán. Témát kerestem a Szaku magazin részére és így találtam rá az interneten egy Debrecenben megtartott gyakorló hétvégére. Olyan mélyen megérintett a „Csend hangja,” hogy ott ragadtam. Bár a gyakorlásom nagyon rendszertelen, azért igyekszem eljárni sesshinekre is.  

Milyen kapcsolatot látsz a Zen és a karate között?

A karatedónak is van mélysége, de számomra a zazenek mélységét és csendjét nem tudja megközelíteni.

Mi a jellegzetessége a Goju-Ryunak?

Talán az, ahogyan az erőt leképezzük. Az nem egy véletlen, hogy a lágyság és keménység iskolájának nevezik!

 

Edzőként mit tartasz a legfontosabb szempontnak a gyakorlás során?

Mindig kell egy tervet készíteni és az alapján haladni a gyakorlásban. Nem szabad elfelednünk, hogy nem mindenki rendelkezik távol-keleti lélekkel. Az európai emberek, és főleg a gyerekek igénylik a szóbeli magyarázatokat, és talán kevésbé bírjuk a monotóniát is.

Milyen tanácsot, útravalót adnál azoknak, akik most kezdenek a karatéval ismerkedni?

A hullámvölgyeken csak az erős belső motivációval rendelkező gyakorlók tudnak túl jutni. Aki nem tudja a „miértjét” az előbb utóbb elhagyja a harcművészet szép, de rögös útját. Akinek a szívében van a „DO”, az nem hagyja abba akkor sem, amikor elérte a célját, sem akkor, amikor úgy érzi kudarcot vallott munkájában.

Van-e kedvenc japán ételed?

Igen szoktam japán ételt fogyasztani. A debreceni szangában van egy „Donald” nevű srác, aki évekig Pesten egy japán konyhán dolgozott mint szakács és nagyon finomakat főz. Bár nagyon idegenkedtem a nyershaltól, de rá lehet kapni az ízére. Kimondottan kedvenc ételem nincs.

Ha lehetőség adódna, Japánban hova szeretnél eljutni, mit szeretnél csinálni?

Igazából Okinawára Naha városába látogatnék el, ott van a karate őshazája és ott élnek a legjobb tradicionális mesterek. Több dojóba is szívesen edzenék. Nem csak a Goju-Ryu stílusú termekben, de ez számomra jelenleg egy elérhetetlen álomnak tűnik.

Mit üzensz a Szaku olvasóinak?

A Japán kultúrában nagyon sok értéket találunk, de azért nem szabad elfelednünk, ha komolyan kutatjuk a Magyarság történelmét ott is sok értékre lelhetünk, és ezek a mi gyökereink melyből táplálkozhatunk mint nemzet, család és személy.

Köszönjük a beszélgetést!

A könyv megvásárolható a Maido webáruházban (http://maido.hu/) és a szerzőnél.